2008. december 5., péntek

„gyöngyparázs”… elefánt, csigaház, minden más

…írhattam volna, Lázár Ervinre emlékezve. Talán most ő is elégedett lenne. 2003-ban mondotta, hogy ez az írás bárhol megjelenhetne. Azt nem mondta hol, aztán már nem találkoztunk.


Ma kaptam kézbe, 2. nyomtatásban megjelent „Nagyapó sárga botja” írásommal egy kötetet, II. tollinga pályázat díjnyertes alkotásai –novum kiadó, sorozatcímét tapintatosságból nem jegyzem. mégis számomra ami igen kedves, hogy Nagyapó most már elhiszem, örökké él. És amire még büszkébb (noha 1-2 hibát vélek most is benne, a rengeteg „s” betű, mégiscsak állandóan ott a nyom, hogy hozok valamit otthonról, spongya rá, egyszer megírom hibátlanul is, vagy nem): irodalom, novella-elbeszélés kategóriában I. díj nyulacska név mellett. Ami mindennél erősebb, a szellem, nagyapa szelleme, hogy újra és újra megtölt könnyekkel. Amikor valami legfájóbb is, amikor már úgy érzem nincs tovább, is mindig hozzá, vele imádkozom ma is. sosem hagy el. akár ahogy gyerekkoromban mondotta, imádkozik érettünk. Gyermekekért, hogy minden sikerüljön mire vágyunk, életünkben. Ahányszor megesik, hogy kezembe akad ez a szöveg, bármely résznél (pedig hányszor van hogy haragszom erre az írásra, hogy stílustalan, formátlan, ilyenkor egyáltalán nem vagyok büszke rá, akármelyik másik írásomat inkább vállalnám), nem történhet könnyek nélkül. Mégis lehet valami különös ereje, …ugyan lemaradt a dátum végéről, azonban elgondolkodtat, hiszen az írás 1998-as, a szöveg szerint viszont 2004-ben írhattam, mégis a kötetet melyben megjelentetni szerettem volna, a nyuszi mesél próbakötet 2003-ban készült el. különös, igen, átírhattam az évek során egy aprócska részt, csupán annyit, „7 évvel később”, ami elhomályosítja az írás eredeti dátumát. Különös. Miért követtem volna el? miért kellett éppen 7 évvel később történnie, mint amikor történt? Egyelőre nem találom a választ. azt biztosan tudom, hogy minden akkor történt, amikor és ahogy azt írtam. hogyan lehet mégis valami előbb megírva, mint amikor történt... Azonban amit szintén sors döntött el, hogy kivált a nyuszi mesél készülő kötetből, annál is inkább helyénvaló döntés, akárhonnan is, hiszen ez a mese nem illett közéjük. Különben is később lett ez az egyetlen mese nyusziasítva „Nyusziapó…”, mely azonban nem is mese, hanem valóban elbeszélés, csak mert a többi nyuszi mesékhez szeretett volna tartozni. aztán mégis vissza. Megkívánta az eredetiséget ez a szöveg. Egyszerűen visszaalakíttatta magát. A nyuszimesék pedig változatlanul összetartoznak.

Nincsenek megjegyzések: