Különös éjszaka, nappalok. Édes ízek, egybe olvadt testek. Álom is valóság? Mikor mindig is mellettem.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
skip to main |
skip to sidebar
mi vezeti az induló kezet.
Azért tanulunk, hogy legyen mit felejteni. Amikor kezünkbe vesszük a tollat, szabadok lehessünk. Eltűnik minden súly, sallang, ami addig egymásra épült. Eljuthassunk a nullára. Arra a pontra, amikor már semmi nem érvényes, azaz éppen hogy minden máshogy érvényes, mint annak előtte. Miközben minden érték ami addig, megmarad értéknek.
Becsey Zsuzsa, 1969, képző- és médiaművész, rajzfilmkészítő, író, könyvszerkesztő, tanár. Diplomáit a Magyar Képzőművészeti Főiskola képgrafika-, intermédia- és tanár szakán, majd az Iparművészeti Egyetem animáció szakán mint mesterfokozatú vizuális kommunikációs tervező, valamint az ELTE BTK mozgókép- és médiakultúra tanár- és szakirányú továbbképzési (szakképzettség irányultságú) szakán szerezte. Hallgatója volt különböző irodalmi műhelyeknek, szemináriumoknak, íróiskoláknak, úgy mint ELTE bölcsészkar magyar és esztétika szak, DOKK, JAK, Magyar Író Akadémia és mások. OKJ-s tanfolyamokon végzett tanulmányai: kiadványszerkesztő, angol nyelv, ECDL. Számos csoportos- és egyéni kiállításon szerepelt, néhány díj- (Barcsay, Magyar Narancs, Kortárs Múzeum) és alkotói ösztöndíjban részesült, egypár filmjét bemutatták, utóbbi időben könyveket ír és rajzol. Különböző művészeti műfajok jellemzőinek kutatásán, látszólag eltérő rétegek egymásra csúsztatásán, egymáshoz kapcsolódásán, illetve határaik egybemosásán, fellazításán, összefonódásán munkálkodik. Ösztönös alkotó, nem tartozik egyetlen csoporthoz sem. A sors magára hagyta, nem hordozza tenyerén. Munkáit jórészt saját erőből készíti és próbálja eljuttatni a néző- és olvasóközönségig. Támogatója, komoly terjesztője nincs.
Blogarchívum
-
▼
2008
(180)
- ► szeptember (37)
-
▼
augusztus
(36)
- A korcsolyázó lány álma, avagy álom egy korcsolyáz...
- Alázatos. Egészen alázatosnak kell lennem.
- cím nélkül, avagy-e a sors vigyáz
- boldogság, kételyek, félelmek...
- árnyék, ami megáll követni
- Én és az iskola...
- lehetőségeimhez képest
- Valakinek élni: Zászló, avagy a hattyúk tava
- 9 év együttlét után is... szerelem?
- költő a homályból
- szeretet, szerelem
- - - - -
- valami, ami rég. egy másik élet
- !megjegyzés
- D'a capo al... Kőrössi utószor 2008.08.24
- Kőrössi P. levelezés folytatás... 2008.08.24
- még mindig Kőrössi P. legújabbak, 2008.08.23
- Rózsaszín nyúl ügye, Kőrössi P. Józseffel való lev...
- Mosoly-űr, avagy mosoly az Űrből
- bujj bujj zöld ág (1998)2008---flashfest program k...
- valakinek, nekünk, magunknak
- a 3 jómadár (2006)
- Nemcsak írás
- arc abban a világos fényben
- A hangya és a tücsök (2000)
- Átlátszófüles és Jámbor Farkasoroszlán (1997)
- animációk gyerekekkel 2002-2006
- valami álom, túlsó part
- valami álom, túlsó part
- ma is egy nap + versiroverseny avagy ver-siroverse...
- Valami boldogabb
- gondolkodni-e avagy egy Dal Kemény Istvántól
- még tegnapról, Spiró a színház kapcsán
- még a Gomba
- kecskehegy? macival erdőben
- ?
Magamról
- becsey zsuzsa
- -------------------------- Ülök, odajön, képzelem odahívom, békítően érintem karját, mint aki már csak távolból. Ő áll, szembe, két karral asztalnak kissé előredőlve mint aki még épp, de már. Ujjaimmal játszom, tenyerembe rajzolok, hirtelen nőnek ki fák elhagyott tenger....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése