2009. február 16., hétfő

Mackó álma


kígyó, mindigis féltem a kígyóktól...























de most mackót kellene megmenteni,








Mackó álma

sírást, nyöszörgést hallottam, felébresztettem.
mi történt, mackó, rosszat álmodtál?
valaki megszúrt.
micsoda, hol?
szaladtam az utcán, és hátba szúrt.
de miért? elkövettél valamit?
nem, semmit.
és volt ott még valaki?
egy ember, de úgy tűnt, az mindent tud.
és aztán mi történt?
felébresztettél.

mackó, szegény mackó, meg kell fejtenem az álmát.
bizonyosan, mert már megint csak az írás, elhanyagoltam. igaz, főztem is, de amikor már felmentem este, késő volt. nem mentem tegnap kirándulni sem, pedig annyira szerettem volna. de ez a kényszer rajtam. nem engedett elmenni.

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Jó itt járkálni. Elveszni a blogodban. FűM

becsey zsuzsa írta...

nekem meg téged elveszni látni benne. kedves vagy, FŰM.