Takács Zsuzsa: A hó, ez az ájult
A hó, ez az ájult,
puszta arc, aminek látványától
mindig menekültünk, előttünk
fölmered. Kérjük, díszítse magát,
kérjük, ígérgessen, hiszen így
teszünk mi is a pirosítókkal vagy
mosolyunkkal, szemöldökünk
szénnel megrajzolt tüzes
vonalával, mert a meztelen
megjelenő arcot látva mozdulni
sem merünk, mert meztelenségünket
benne, mintegy tükörben látjuk.
Igen, ez lesz az igazi oka
annak, hogy tél van, és
az ablaktáblákat betesszük.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése